Így zajlott a CE Glass kulisszái mögött a négynapos munkahét bevezetése!

Az első hónap végénél jár a CE Glass Magyarországon is egyedülálló léptékű kísérlete a négynapos munkahéttel kapcsolatban. Ennek apropóján beszélgettünk Hódi Péterrel, az új munkarend projektfelelősével a bevezetés hátteréről, az előkészítő munkáról és az első időszak tapasztalatairól.

Kezdjük is az elején: honnan indult a négynapos munkahét bevezetése?

Amikor a vezetőség körében eldőlt, hogy szeretnénk a négynapos munkahét koncepciójával foglalkozni, vizsgálni kezdtük, hogy ez a cégünk életében hogyan tudna működni. Először az egyes területek vezetői ültek össze, hogy megbeszéljék, milyen lehetőségekkel és nehézségekkel kell szembenéznünk akkor, ha bevezetjük a négynapos munkahetet.

Az alapozó megbeszélések során az derült ki, hogy a termelési területen várhatóan komplexebb feladat bevezetni az új munkarendet, mint az irodai részen. Végső soron egy termelő-gyártó vállalat vagyunk, szerettük volna elkerülni, hogy a gyártási kapacitásunk csökkenjen.

Viszont sikerült egy olyan rendszert kitalálnunk, hogy a termelés hatékonysága ne csökkenjen, de mellette a dolgozók – még ha egy kis kényelmetlenség árán is – de profitáljanak a négynapos munkahétből. Így az irodai dolgozók hetente négy órával kevesebbet dolgoznak változatlan fizetéssel, a termelésben a 40 órás időkeretet teljesítik négy nap alatt, ezt azonban számukra magasabb fizetéssel kompenzáltuk.

Kezdetben milyen elképzelések voltak a rendszerrel kapcsolatban?

Az ideális munkarend kialakításakor gondolnunk kellett például munkajogi kérdésekre is, illetve ügyelnünk kellett arra is, hogy a kieső pénteki nap kapacitását ha szétosztjuk a többi napon, az ne terhelje túl a kollégákat.

Volt olyan elképzelés, hogy az állomány fele csúsztatva, hétfőtől csütörtökig és keddtől péntekig dolgozzon. Ezt végül elvetettük, mert valószínűleg a közösen bent töltött napokon fölöslegesen sok idő telt volna el arról egyeztetni, hogy hétfőn vagy pénteken mi történt.

Így maradtunk annál az elképzelésnél, hogy – néhány kivételes esettől eltekintve – egységesen minden terület hétfőtől csütörtökig dolgozik.

A végső szót azonban a kollégák mondták ki. Dolgozói felmérés során megkérdeztük a munkatársainkat, hogy szeretnék-e egyáltalán a négynapos munkahetet, illetve ha igen, akkor milyen műszakrendben szeretnének dolgozni.

Kimagasló támogatottsága volt a négynapos munkahétnek kollégáink körében: a teljes állományt tekintve 88% volt az igenek aránya, és a műszakrend kérdésében is nagy volt az egyetértés a szellemi és a fizikai területen egyaránt.

Érdekesség, hogy a termelésben dolgozók esetében más műszakrenddel terveztünk, mint ami a szavazás végén győztesként került ki, így itt végül a dolgozók akarata győzött és felülírta az eredeti elképzelést.

Milyen egyéb szempontok játszottak közre a négynapos munkahét bevezetése során?

Nem is gondolnánk, hogy milyen apró részletekre is figyelnünk kell: ilyen például, hogy egy később végződő műszak után a kollégák hogyan tudnak hazajutni, vagy hogy a szállító partnereink hogyan tudnának alkalmazkodni hozzánk, vagy például hogy a belső éttermünk hogyan fog működni.

Megvizsgáltunk természetesen például energetikai lehetőségeket is, ez is komoly érv volt a négynapos munkahét bevezetése mellett. Az, hogy a többi napon tovább dolgozunk, kevesebb költséggel és energiafelhasználással jár, mintha pénteken egy teljes munkanapon bent dolgoznánk.

Az első hónapon már túl vagyunk, és bár maga az átállás viszonylag zökkenőmentesen történt, még előfordulnak apró, a hétköznapok során felmerülő kérdések, amiken még finomítanunk kell, így a munka nem áll meg. De ezeken felül is havonta felülvizsgáljuk a rendszert, ahol kell, ott beavatkozunk, és mérlegelünk a tesztidőszak alatt, hogy a kísérlet folytatódhat-e.

Említetted, hogy az első hónap eltelt, milyenek eddig a tapasztalatok?

A négynapos munkahét egy elég új és innovatív intézmény, ahhoz szoktunk hozzá, hogy a munkahét az öt napos. A bevezetéskor számítottunk arra, hogy ez nem lesz mindenkinek ideális, és esetlegesen a tesztidőszak elején ez több felmondást is eredményezhet.

Az új munkarend miatt távozó kollégák száma azonban jóval alacsonyabb volt, mint amire számítottunk előzetesen, nem következett be felmondási hullám.

Ezen felül azonban szinte csak pozitív eredményekről tudok beszámolni. A kollégák gyorsan megszerették a hosszú hétvégéket, már a második hétvége után természetesnek vettük az egészet, és hogy több mindenre lehetőségünk nyílik a szabad péntekek által.

Hogyan viszonyultak a partnerek, ügyfelek ahhoz, hogy a CE Glass már csak négy napot dolgozik a héten?

Az egyik legnagyobb problémaforrásnak az a tény bizonyult, hogy attól, hogy mi csak négy napot dolgozunk, pénteken a világ többi része nem áll meg. A partnereinket változatlanul ki kell tudnunk szolgálni.

Az előkészítés során felmértük, hogy a partnereink hogyan viszonyulnának ahhoz, ha mi csak hétfőtől csütörtökig dolgoznánk. Sok értékes visszajelzést kaptunk tőlük is, és persze felmerült a jogos aggodalom, hogy vajon a négy nap alatt hogyan tudjuk a megrendeléseiket teljesíteni időben.

Az első hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy működőképes rendszert sikerült megalkotnunk, a partnereink kiszolgálásában nem okozott fennakadást az új munkarend, és biztosítani tudjuk, hogy négy nap alatt is olyan magas színvonalon tudjuk kiszolgálni partnereinket, mint azelőtt.

És ha már szóba került: te mit szoktál csinálni pénteken?

Én is örülök a szabad péntekeknek, és nemcsak azért, mert dolgoztam a projekten. Mindenféle ügyet el tudok ilyenkor intézni, amit eddig nem tudtam, vagy a gyermekemmel, aki még otthon van, vele is tudok foglalkozni, de terveink már vannak akkora is, ha kicsivel jobb idő lesz, és ki tudunk mozdulni a szabadba a gyerkőcökkel.